Ismertem egy lányt, Patríciának hívják. Nem annyira volt már lány, egy kiskamasz fia is volt, kettecskén éldegéltek egy nagykörúti lakásban, ahol sok évvel ezelőtt először meglátogattam. Modern konyhabútorának rusztikus bútorfrontjai voltak, a gyerekszobán kívül az egész otthon egy megelevenedett lányregény volt, imádtam.
Virágmintás díszpárnák, kopott vázú kárpitos székek, ódon hangulatú csipkék, rojtok mindenhol, és semmi sem garnitúrában volt: ahogy belebotlott valamibe, ami szerinte „oda jó lenne”, azt megvette, és hazavitte. Semmi nem volt ugyanolyan, mégis valahogy kerek egész volt minden: romantikus, kedves, vendégváró, picit bohém és igazán nagyon Patríciás.
Kép: Art Ekstrax
Ma már tudom, hogy amit ő ösztönösen csinált, az a vintage stílus alkalmazása. Az utóbbi 1-2 évben kezd egyre divatosabbá válni, és van egy olyan gondolatom, hogy a minimál stílus elterjedése erősítette fel a romantikus tökéletlenség iránti igényt, mintegy ellensúlyozásként. Nehéz magyarra fordítani a borászatból származó vintage szót, vagyis szótári jelentése van (szüret, évjárat), de lakberendezésben, öltözködésben nincs magyar megfelelője. Marad a vintage, mert a „boldog békeidőkbeli érzelem- és részletgazdag lányregény” elég hosszú, és nem is adja vissza 100%-osan az életérzést. Merthogy ez az. Akinek vintage stílusú az otthona, az soha nem fog csipke nélküli abroszt tenni az asztalra, ha van csipkés. Erre tényleg igaz, hogy „a stílus maga az ember” – csak másképp.
Kép: Anteayer
Nézzük a stílusjegyeket! A vintage otthon bútorai régiesek vagy régies hatásúak. A falszínek általában másodrendűek: a kárpitok, díszpárnák, függönyök és más textíliák a hangsúlyosak. A míves, kézzel készült (hatású) bútorok és használat tárgyak a II. világháborúig terjedő időszakot idézik. Bár romantikus stílus, a férfiak is kedvelhetik, hiszen nem egy szigorúan habos-fodros agyondíszített világról beszélünk.
A padlóburkolat jellemzően inkább fa (parketta, hajópadló), a fal egyszínűre festett vagy a textíliákkal harmonizáló tapétával borított. Egy vintage szobában nincsenek üres falak: ahol nem egy szekrény áll, ott képek lógnak, jellemzően fekete-fehér fotók régi keretekben. A szekrények fából készülnek, közepestől az egészen sötétig pácolva vagy éppen világos pasztellszínre festve. Ez a stílus sok lehetőséget ad azoknak, akik szívesen barkácsolnak-csiszolnak-átfestenek saját maguk.
Kép: Guardian
A barkácsolás során a vintage azt is megengedi, hogy régi használati tárgyak a felújítás során akár új funkciót is kapjanak. Érdemes körülnézni padláson, használtcikk-piacon, hagyaték-kiárusításon, apróhirdetési oldalakon, mert igazán sokféle holmit össze lehet szedni ezeken a helyeken, amiket aztán kipofozhatsz, átalakíthatsz.
Kép: Twisted Sifter
Persze azért egy vintage stílusú helyiség kialakításakor is érdemes a fő irányvonalakat meghatároznod. A színekkel kapcsolatosan tartsd szem előtt, hogy a harmonikus összhatáshoz legfeljebb három szín különböző árnyalatait kombinálhatod, az még nem „túl sok”. A bútorkárpitokat, ágytakarót, kanapéhuzatokat, függönyt és szőnyeget mintázatban és színvilágban is érdemes összehangolni. Ha a textíliák között van olyan, amin egy szín kisebb mennyiségben található meg, ki tudod emelni, ha olyan színre fested a falat, vagy valamelyik bútordarab fafelületét.
Kép: Anteayer
És ne aggódj azon, ha valami nem szabályos / merőleges / szimmetrikus / tükörsima. A vintage egy olyan kort idéz, amikor még minden kézi készítésű, és nem milliméter pontos gépi termék. A tökéletlensége adja a szépségét.